|
|
Sirok
2400 lakosú község a Mátra keleti szélén, a két Tarna-patak összefolyásánál.
A falu fölött emelkedő, 296 m magas riolittufa hegyen áll hazánk egyik legszebb fekvésű vármaradványa. Az aba nemzetség építette, valószínűleg a 12. században . 1320-1372 között a király, majd különböző főúri családok birtokolták. A felső vár eredetileg belsőtornyos, szabálytalan alaprajzú volt, amelyet mintegy 10 méterrel mélyebben fekvő, sziklába vágott, külső védelmi őv biztosított. 1561-ben az alsóvárat három derékszög alaprajzú ó-olasz bástyával erősítettek meg. A törökök ostrom nélkül vették be 1596-ban és ugyanígy adták fel 1686-ban. Ettől kezdve hadászati jelentősége megszünt, falai pusztulásnak indultak.
Még látható az alsóvár néhány falrészlete az ó-olasz bástyákkal, a felsővárba vezető, sziklába vájt filyosó, valamint a négyszög alaprajzú felsővár magas falai és aknafigyelő folyosói.
A várromtól gyönyörű körpanoráma nyílik a Mátra keleti és a Bükk nyugati vonulataira, valamint a szlovákiai hegységek felé.
A körzetben 6-8 m magas, különleges alakú piroxénandezit képződmények láthatók, melyeket a köznyelv Barátnak és Apácának nevezett el.
KIRÁNDULÁS
A 24-es út községi szakaszánál tábla jelzi az útirányt a Nyirjes-tó-hoz. Negyedórás gyaloglással kötzelíthető meg.Körös-körül tölgyerdő, ezen belül sűrű nád és káka övezi a már eléggé feltöltődött, eliszaposodott tavat, amelyben nemrég még tutaj módjáre úszott a két-három méter vastag, négyféle tözegmohából, nádból, sásból és hínárból szövödött sziget. Szabadon látogatható, de nem tanácsos letérni a tó körűli ösvényről.