Simontornya
4500 lakosú település a Sió két partján , a nagy kanyarulat elött. Itt találkozik a 61-es és a 64-es főútvonal.
A település Simon országbíróról kapta a nevét, aki a 13. század második felében tornyot építtetett a Sió és a Sárvíz mocsarának egyik szigetén. A vár és a körülötte kialakuló település később különböző főurak birtokába került.
1377-ben helység vásártartási jogot kapott, vásárai azután évszázadokon át híresek voltak. 1553-ban a törökök elfoglalták a várat és a falut, utobbit körülvették köfallal. A török hódoltság megszűnése után Simontornya 1727 és 1784 között Tolna megye székhelye volt.
A vár Simontornya legérdekesebb látnivalója. Magja az a lakótorony, amelynek alapjai még Simon országbíró korában készültek, a 13. század második felében.
Későbbi birtokosai - például a Laczkffy család, Ozorai Pipo, a Garaiak - többször bővítették és átformálták a várat. A legjelenősebb kiegészítés 1508-ban történt, amikor Gergellaky Buzlay Mózes országbíró reneszánsz várkastéllyá alakítatta. A törökök további erődítési munkálatokat végeztek a váron. 1686-ban visszafoglalták a törököktől, s a 18. század elején egy ideig a kurucoké volt.
A várat 1955-1974 között helyreállították és részben rekonstruálták. Különösen szép a látvány a várudvar felöl, ahonnan jól látszik a reneszánsz loggiás palotaszárny. Figyelemre méltóak a reneszánsz ablakkeretek a lakótornyon.
A várban ma könyvtár és kiállítási helyiségek mellettt Ilyés Gyula-emlékszoba is található.